Egy utazás után sokan mondhatják el magukról, hogy ágyi poloskát vittek haza. Ez a legrosszabb és egyben leggyakoribb rovar amit haza lehet vinni. Természetesen más kellemetlen élősködő is megtelepedhet a csomagjaink belsejében. Már hazánkban sem kell ezt a jelenséget részletezni, mivel már annyian estek ebbe a hibába, vagy ismerőseik, rokonaik beszámolói alapján is ismerős lehet a jelenség. Néhányan többször is elkövetik ugyanazt a hibát és újrafertőzik saját lakásukat, esetleg még másokét is – szülők, nagyszülők, szomszédok, stb.
Gyakran olvasni különböző fórumokon, hogy utazások alkalmával poloskacsípést szenvednek el a turisták/nyaralók. Ettől még rosszabb ha valaki haza is visz néhányat belőlük. Napjainkban az ágyi poloska világszerte elterjedt. Éppen ezért érdemes néhány alapszintű óvintézkedést tenni annak érdekében, hogy sem járműből, sem szállodai szobából ne vigyük haza. A védekezés már az indulás előtt megkezdődhet. Erősen javasoljuk a bőröndökbe kizárólag bezsákolt holmikat tegyen. Erre akár egy egyszerű kukazsák is alkalmas lehet, de kizárólag szakadásmentes és jól bezárt állapotban. Ami talán ennél is jobb megoldás a légmentesíthető tasak ( Vákuumtasak ).
Néhány egyszerű tipp:
- Bőröndön belül legyen minden bezacskózva
- Mindig legyen nálunk ragadós ruhagörgő
- Kézipoggyászt tartsuk magunknál, vagy tegyük zacskóba
- Csomagjainkat, ruháinkat ne tegyük az ágyba, vagy annak közelében
- Érkezéskor az ágy/ágyak átvizsgálása legyen az első teendő
- Távozás előtt alapos vizsgálat. Táskák, csomagok, ruhák stb.
- Hazaérkezéskor mindent vigyünk a fürdőszobába. Kicsomagolás itt történjen.
Rovarok nélküli utazás és hazatérés
Kellemetlen meglepetés nem csak hazatéréskor, de az utazás alatt és érkezéskor szintén érheti a gyanútlan utazót. Már magán a járműveken is fertőződhetnek rovarokkal a poggyászok, vagy akár az utazó személy szintén viheti magával otthonról. Tehát azok akik biztosan tudják, hogy a háztartásuk érintett például ágyi poloskával, csótánnyal, bolhákkal, stb. ne utazzon szakszerű irtást megelőzően. Sajnos a legtöbb szállodába így kerülnek a legkülönfélébb rovarok, azután pedig a háztartásokba.
Mit lehet tenni még rovarok ellen utazások alkalmával?
Első sorban a tájékozódás a legfontosabb. Érdemes más utazok beszámolóit elolvasni az úti céllal kapcsolatban. Akadnak fontos és hasznos információk a témával kapcsolatban. Hosszabb utazások során érdemes lehet még néhány rovarcsapdával felkészülni. Jellemzően ilyenkor mászó rovarok elleni csapdákat szoktak magukkal vinni a rutinos utazók. Persze attól függően kinek mekkora az ingerküszöbe, lehetőség van még UV fénnyel csalogató, vagy hőcsapda bevetésére.
A csapdák kihelyezésével kapcsolatban pontos helyet mindig az adott helyszín körülményeit és adottságait kell figyelembe venni. Néhány biztos pont azért akad a rovarcsapdák elhelyezését illetően:
- Ágy alatt vagy mellett
- Fényforrások közelében
- Teraszajtók közelében
- Akár ablakoknál
- stb.
Néhány rovar amiket nem csak a csomagokkal hozhatunk haza. Velük soha nem akarsz találkozni
Aki egzotikus országba utazik az számíthat néhány egzotikus állattal vagy rovarral való találkozásra. Az állatokkal való találkozásra fel lehet készülni, mivel az adott országba való utazás előtt lehet róluk olvasni a különböző internetes fórumokon és élménybeszámolók kapcsán. A rovarvilág már más kérdés, főleg az emberre is veszélyes rovarokkal kapcsolatban valahogy nem verik nagy dobra a valóságot és az esetleges veszélyeket.
Köröm bolha (Tunga penetrans)
Trópusi és szubtrópusi területeken előforduló faj, melyet mára már sokfelé széthurcoltak. Magyarországon ritkán fordul elő, főként nyaralások alkalmával lehet “belebotlani”. A hímek más bolhákhoz hasonló életmódot folytatnak. Testhossza 1-1.5 mm. A nőstények potroha párosodás után borsószem nagyságúra duzzad, melyből nagyjából száz petét hoz a világra. Fejlődési idő három hét. A hímektől eltérően a nőstények az emberi bőrbe fúrják be magukat. Legnagyobb veszélyben a gyermekek és az idősek vannak kitéve. A lárvák homokos talajban fejlődnek. Szaporodási időszak a száraz, meleg évszakban van.
A körömbolha az ismert bolhafajok közül a legkisebb méretű. Felismerni, beazonosítani a bőrbe fúródott bolhák okozta tünetek megjelenése után lehet. A viszketés viszonylag hamar kialakul, de ebből senki sem szokott azonnal köröbolhára gyanakodni. A bőrbe került bolha körül a szövetek megduzzadnak és érzéketlenné válnak. A körömbolha testének hátsó része a bőrön kívül található. Itt helyezkedik el a végbélnyílás, valamint a légzőnyílás is. A körömbolha bőr-belső rész hajszálérhez csatlakozik és ebből táplálkozik.
Az emberi testben nagyjából három hétik tartózkodik, ezalatt nagyjából 200 petét lök ki a testéből. Ezután a nőstény bolha elpusztul és addigra már a körülötte lévő szövetek is elhalnak, ami komoly egészségügyi kockázatot jelent. Ez a rész vertőzések és vérmérgezés forrása lehet. Tetanusz injekció beadása feltétlenül szükséges lesz, a szakszerű eltávolítást követően. Senki se próbálja maga eltávolítani ezt a rovart házilagos körülmények között.
Emberbagócs ( Dermatobia hominis )
A kifejlett légy 1,5 centiméter hosszú, széles, kékesszürke, erős szárnyakkal rendelkezik. A madarak, baromfiak és a szarvasmarhák fontos élősködője, de akár az embert is megtámadja. A nőstény elkap egy nappali kirajzású ízeltlábút, pl. szúnyogot, atkát, kullancsot, és petéit annak hasára rakja, mely mint egy hordár cipeli azokat. Rászállva egy meleg vérű állatra vagy emberre, annak átadja azokat. A peték azonnal kikelnek a bőrön, majd a lárvák behatolnak a bőrbe, ahol tovább fejlődnek (4 stádium) és furunculus-szerű elváltozást okoznak. A „kelés” közepén található nyíláson át lélegzik a lárva és bűzös váladékot bocsát ki. Általában a ruha által nem fedett területen, pl. a karon és leggyakrabban a fejen történik, de a lárva a ruhán át is képes behatolni.
A bagócslégy megjelenése és szaporodása – videó
Közép- és Dél-Amerikában honos légyfajta. Gyakori a trópusi őserdők szélén és a dombos területeken 160-3000 m tengerszint feletti magasságokban. A fejlett légy 1,5 cm hosszú, széles, kékesszürke, erős szárnyakkal rendelkezik. Ez a légyfajta fontos parazitája a madaraknak, baromfiaknak, szarvasmarhának, de az embert is megtámadja Közép- és Dél-Amerika területein. A Dermatobia nőstény elkap egy nappali kirajzású ízeltlábút, pl. szúnyogot, atkát, kullancsot, és petéit annak hasára rakja, mely mint egy hordár cipeli azokat. Rászállva egy melegvérű állatra vagy emberre, annak átadja azokat (ezt hívják phoresisnek vagy hitch-hikingnek, vagy stoppal utazásnak).
A peték azonnal kikelnek a bőrön, majd a lárvák behatolnak a subcutisba (minden lárva egyénileg penetrál a bőrbe), ahol tovább fejlődnek (4 stádium) és furunculus-szerű elváltozást okoznak. A „kelés” közepén található nyíláson át lélegzik a lárva és bűzös váladékot bocsájt ki.
Humán infestatio általában a ruha által nem fedett területen, pl. a karon és leggyakrabban a fejen történik, de a lárva a ruhán át is képes behatolni. Forrás: kalkulus
