Magyarországon nagyjából 50 bolhafaj létezik ugyan, de nem mindegyik táplálkozik emberi vérrel. Amelyek viszont igen, azokat most bemutatjuk. Megjelenés, életmód, és biológiai sajátosságok. Minden amit tudni érdemes a bolhákról, a hatékony védekezés érdekében. Felismeréshez képeket videókat mellékelünk. A bolhák többsége valamilyen állathoz kötődik. Vannak azonban olyan bolhafajok melyek többgazdásak. Az emberi vagy házi- és haszonállatok vérén is megélni képes fajok ismerete a legfontosabb. Az ártalmuk és járványügyi okok miatt.
Tudjon meg többet a bolhákról és a bolhairtásról
A bolhák általános jellemzése
A bolhák optimális körülmények között egész évben, évszaktól függetlenül képesek szaporodni. Tehát egy lakás, vagy családi ház ideális körülményeket teremthet számukra. Ide tartoznak még a mozik, színházak, közforgalmú járművek stb. Az egyes bolhafajokat egymástól megkülönböztetni igen nehéz, apró termetük és nagy hasonlóságaik okán. Jellemzés:
- Testhossz: 2-4 mm
- Teste oldalirányból lapított, ezért könnyedén halad tollazatban, szőrben
- Színe gesztenyebarnától sötétvörösig terjed
- Lábai karmokban végződnek
- Két hátsó láb, ugróláb
- Ugrási távolság: 20-30 cm
- Ugrási magasság: 21-20 cm
- Szárnyai nincsenek, repülni nem képes
- Fejlődése: teljes átalakulás
- Nőstények életük során (1-2 év) 400-500 petét tesznek le
- A petéket a padlóra, rendezetlenül szórják
- 3 vedlés után a lárvák báb állapotba kerülnek
- A bábból már a kifejlett bolha kel ki
- Ideális életkörülmények 18-20 °C
- A bolhák jellemzően fénykerülők
- Kifejlett bolha kizárólag vérrel táplálkozik
- Vérszívás ideje 1-120 percig terjedhet
- Táplálék nélkül 3 hónapig képes életben maradni
- Terjedése az emberi tevékenységnek és a háziállatoknak köszönhető
Bolhák és bolhapete
A petéből kikelő szem nélküli, szőrös testű lárvák hernyóhoz hasonlító mozgással képesek a helyváltoztatásra. A lárvák még nem vérrel, hanem szerves törmelékkel és kifejlett társaik ürülékével táplálkoznak. Fejlődési idejük 30-40 nap, ideális körülmények között. Három vedlés után bebábozódnak, majd a bábból az emberi tevékenység hatására ( lépések zaja, dobbanása ) ugrik elő a már kifejlett bolha. Szinte azonnal a kikelés után élelemforrás után kezd kutatni.
Rendszerint olyan rejtekhelyen tanyáznak ahol az „élelemforrás” mindíg elérhető számára. A vérszívás nem mindíg folyamatos. Előfordul, hogy azonnal nem képes teleszívni magát. Ilyenkor többször próbálkozik, ami természetesen többszöri szúrásnyomot eredményez. A bolhacsípésről lejjebb még lesz szó.
Emberbolha (Pulex irritans)
Az emberbolha nem kizárólag emberi vérrel táplálkozik. Háziállatok és haszonállatok vérén is képes megélni. Zsúfolt, elhanyagolt lakásban rendkívül gyorsan elszaporodnak. Betegségek terjedésében lehet ugyan szerepe ( Pestis – Yersinia pestis baktérium ), de manapság hazánkban ezzel a betegséggel már nem kell számolni. Jellemzés:
- Nőstények fél milliméter nagyságú petéiket közvetlenül vérszívás után teszi le
- A petékből a lárvák 6 ºC alatt nem kelnek ki, 27 ºC felett pedig elpusztul
- Száraz körülmények között szintén elpusztulnak
- Vérszívás után védett helyre vonul vissza, a következő táplálkozásig
- Meleg helyen naponta táplálkoznak
- Ruhaneműn, ágynemű vérfoltok jelenhetnek meg
- Emberről-emberre is átugrik
Bolhacsípés képek
A bolhacsípés enyhítésere alkalmas készítményeket gyógyszertárban lehet beszerezni. Erős tünetek megjelenése esetén bőrgyógyász szakember felkeresése javasolt. Az emberi szervezet mindenkinél másként reagál a bolhacsípésre. Apró piros foltokon keresztül, egészen a gennyes hólyagokig terjedhet. Lényeges azonban, hogy a bolhacsípés helyét ne vakarja el. Az erős felvakarás súlyosbítja a tüneteket, a sebek elfertőződhetnek.
Milyen betegséget terjesztenek a bolhák?
Betegségek terjesztésében a „többgazdás” bolhafajoknak van. Azok a bolhák melyek ember és állat vérén is képesek megélni, betegségeket vihetnek át állatról emberre. Ilyen lehet a Trópusi patkánybolha (Xenopsylla cheopis), Mérsékelt övi patkánybolha (Nosopsyllus fasciatus) és az Emberbolha (Pulex irritans). Ezek a bolhafajok pestis terjedésében játszanak szerepet. A pestis a patkányok betegsége. Emberre a bolhák közvetítésével kerül át. A pestisnek három megjelenési formája ismert. Bubópestis, szeptikémiás és a tüdőpestis. A pestis manapság is jelen van a világban, de járványok a hatékony terápiának köszönhetően már nincsenek.
A másik bolhák által terjesztett betegség a Murin tífusz. Ez a baktérium a bolhák ürülékével, bevakarás által jut az emberi szervezetbe. Egyes esetekben a kiszáradt bolhaürülék is megfertőzheti az embert, levegő útján. Hazánkban ezektől a betegségektől már nem kell tartani. Külföldi utazások során ( főként trópusi országok ) lehet még találkozni a murin tifusz-al.
Bolhák által terjesztett betegségek háziállatoknál
Házi kedvenceinket védeni kell, főként bolhák, kullancsok és szúnyogok ellen. A cicák, kutyák védelme nem csak kötelességünk, de saját egészségünk védelme érdekében is ajánlott védekezni. Az alábbi megbetegedések súlyos, esetenként halálos kimenetelűek lehetnek a háziállatokra. Többségében gazdáikat is megfertőzhetik:
- Bartonellózis
- Galandférgesség
- Orsóférgesség
- Ehrlichiosis
- Lyme-kór
- Szívférgesség
- stb.
Természetesen a megelőzés mindíg olcsóbb, mint az esetlegesen bekövetkezett betegségek kezelése. Figyelembe kell venni azonban, hogy egyes háziállatok érzékenyen reagálhatnak a bolhairtó szerekre. Legyen az nyakörv, cseppek (spot on), tabletta, stb. Néhány kisállatnál akár évek múlva jelentkeznek bizonyos tünetek. A megelőzés nem kizárólag az állatgyógyászati termékek használatában merüljön ki. Például séta utáni átfésülés (rovarvizit), riasztószerek, általános ápoltság, fekhely tisztán tartása.
Vegye figyelembe az állat szőrzetének színét és hosszát. Sötétebb szőrzetben nehezebb felfedezni az esetleges élősködőket. Ilyenkor fokozott figyelemre van szükség. A külső környezeti tényezők is befolyásolják, hogy milyen rovarra kell nagyobb „figyelmet” fordítani. Teljesen más egy belvárosi lakásban tartott háziállat környezete, egy tanyasiénál. Más-más élősködő kerül előtérben ezekben az esetekben.
