A farkaspókok (Lycosidae) családjába tartozó pókok az egyik legszélesebb körben elterjedt és legismertebb pókok közé tartoznak. Nevüket onnan kapták, hogy vadászmódszereik a farkasokra emlékeztetnek, ugyanis zsákmányukat aktívan üldözik és elkapják, nem pedig hálót szőnek, mint sok más pókfaj. Egy-egy példány bármikor megjelenhet a lakásban, vagy a ház körül. Az épületek környékén nagyobb számban csak akkor jelennek meg, ha például tereprendezés történik a telken belül. Mit lehet tenni ellenük? Kell tartani a farkaspókok marásától?
A farkaspók megjelenése
A farkaspókok mérete változó, a kisebb fajok néhány milliméteresek, míg a nagyobbak elérhetik a 30 millimétert is. Testük robusztus, színük a barnás, szürkés árnyalatoktól a feketésig terjed, és gyakran mintázottak, ami segíti őket a rejtőzködésben. Nyolc szemük van, amelyek közül kettő nagyobb és előre néz, ami kiváló látást biztosít számukra.
Előfordulásuk
A farkaspókok szinte minden kontinensen megtalálhatók, kivéve az Antarktiszt. Előnyben részesítik a szárazföldi élőhelyeket, például erdőket, mezőket, de gyakran találkozhatunk velük kertekben és lakóterületeken is. Sokan közülük földalatti járatokban élnek, amelyeket saját maguk ásnak.
A farkaspókok táplálkozása és szaporodása
Aktív vadászok, nem szőnek vadászhálót, hanem zsákmányukat gyorsaságukkal és kitartásukkal kapják el. Főleg rovarokkal és más kis ízeltlábúakkal táplálkoznak. Nappal és éjszaka is aktívak lehetnek, de sok faj inkább éjszaka vadászik. A nőstények jellegzetes módon hordozzák petéiket, egy selyemzsákban a potrohukon. A fiatal pókok (nimfák) kikelésük után egy ideig az anyjuk hátán utaznak, ami szintén egyedülálló tulajdonság a pókok között. A farkaspókok élettartama fajtól függően változik, általában egy év, de egyes fajok több éven keresztül is élhetnek.
Veszélyesek az emberre?
A farkaspókok általában nem támadják meg az embereket. Ezek a pókok inkább visszahúzódóak és csak akkor harapnak, ha közvetlen veszélyben érzik magukat vagy sarokba szorítják őket. Ha egy farkaspók mégis megharap, az általában védekező reakció.
A farkaspók harapásának tünetei:
- A farkaspók harapása általában nem súlyos és ritkán okoz komoly egészségügyi problémákat.
- A harapás helyén enyhe fájdalom, bőrpír, duzzanat és viszketés jelentkezhet.
- Ritkán előfordulhat allergiás reakció, amely esetben orvosi ellátás szükséges.
- A farkaspókok mérge nem különösebben veszélyes az emberekre, legtöbbször csak kisebb helyi reakciókat okoz.
Mérgük főleg a zsákmányuk (kisebb rovarok és ízeltlábúak) megbénítására szolgál.
Hogyan védekezz a pókok ellen
Ha farkaspókot látsz, próbáld meg elkerülni a hirtelen mozdulatokat és ne próbáld megfogni vagy piszkálni. Ügyelj arra, hogy a lakóterületedet tisztán tartsd, különösen a sarkokat, ahol ezek a pókok elbújhatnak. Kertészkedés vagy más tevékenységek során, ahol pókokkal találkozhatsz, viselj hosszú ujjú ruhát és kesztyűt. Részletesen a megelőzésről és a pókirtás házilagos kivitelezéséről.
A farkaspókok tehát nem jelentenek komoly veszélyt az emberekre. A harapásuk általában ártalmatlan, és inkább a pók elkerülésére, illetve védelmére vonatkozó óvintézkedések betartása ajánlott. Sokan irtóznak a pókoktól, főleg a hatalmas megjelenésűektől. Amennyiben rendszeresen nagy számban találkozol velük a lakásban, érdemes lehet elgondolkodni egy tartós hatású pókirtáson. Más esetben egyszerűen egy üvegcse segítségével begyűjthető és eltávolítható a házból.
Védett állat a farkaspók?
A közönséges farkaspók nem tartozik a védett fajok közé, azonban egyes ritka vagy lokálisan elterjedt farkaspók fajokat védelem alá helyezhetnek. Ennek oka az urbanizáció, mezőgazdaság és egyéb emberi tevékenységek okozta élőhelyvesztés miatt néhány farkaspók faj populációja csökkenhet. Esetleg a klímaváltozás és egyéb környezeti tényezők is hatással lehetnek a farkaspókok élőhelyeire és túlélési esélyeikre.
Magyarországon védett pókfajok
1. Tölgyes torzpók (Atypus affinis),
2. Szurkos torzpók (Atypus piceus),
3. Kövi torzpók (Atypus muralis),
4. Magyar aknászpók (Nemesia pannonica),
5. Bikapók (Eresus cinnaberinus),
6. Farkos állaspók (Tetragnatha reimoseri),
7. Rejtett állaspók (Tetragnatha shoshone),
8. Nádi állaspók (Tetragnatha striata),
9. Óriás keresztespók (Araneus grossus),
10. Karéjos keresztespók (Argiope lobata),
11. Szongáriai cselőpók (Lycosa singoriensis),
12. Pokoli cselőpók (Geolycosa vultuosa),
13. Szegélyes vidrapók (Dolomedes fimbriatus),
14. Parti vidrapók (Dolomedes plantarius),
15. Búvárpók (Argyroneta aquatica).
