Az idei enyhe télnek köszönhetően jelentős mértékű szúnyog és kullancs invázióra lehet számítani. Sok közülük emberre nézve komoly betegségeket hordoz. Természetesen nem minden egyed fertőzött, de az ellenük való védekezésre kiemelt figyelmet kell fordítani, valamint az esetlegesen megjelenő tüneteket fel kell tudni ismerni időben. Az emberen kívül a házi- és haszonállatok is veszélyben lehetnek a szúnyogok és kullancsok által terjesztett kórokozók miatt. A már eddig is jelen lévő patogéneken kívűl újak jelentek meg hazánkban.
Kullancsok által terjesztett betegségek
A kullancsok biológiai vektorként terjesztik közvetett módon a testükben, beleikben elszaporodott vírusokat. Ezen vírusokat az utódokba is átörökíti és így a fertőzés nemzedékeken keresztül fennmarad. Tehát nem maga a kullancs vagy a testére tapadt vírusok okozzák a megbetegedést, hanem főként a beleibe tenyésző paraziták, baktériumok, vírusok. Néhány példa a kullancsok által terjesztett betegségekből: Kullancsencephalitis, Lyme borreliosis, TIBOLA, Tularaemia
Most azonban két új kullancsfaj jelent meg Magyarországon a Hyalomma marginatum és a Hyalomma rufipes. Ezek a fajok rendkívül veszélyesek lehetnek, ugyanis képesek a Krími-Kongói vérzéses lázat okozó vírus terjesztésében. A krími–kongói vérzéses láz (CCHF) vírusos betegség. Tünetei lehetnek láz, izomfájdalmak, fejfájás, hányás, hasmenés és bőrvérzés. Szövődménye májelégtelenség lehet, a fertőzés után két héttel. Terjedésének főbb mozgató rugója a kullancscsípés, valamint a betegséget hordozó állatokkal való érintkezés. A vírus testnedveken keresztül is terjedhet ezért a betegellátásban dolgozók fokozottan ki vannak téve a fertőzésnek.
Kullancsok által terjesztett betegségek megelőzése
Miden olyan helyen ahol gyaníthatóan kullancsok lehetnek, főleg az év azon szakaszában amikor egyébként is aktívak ( tavasszal, ősszel ), használjunk megfelelő védettséget biztosító ruházatot. A szabadon hagyott testfelületek – főleg lábszárak – könnyű célpontjai lehetnek egy esetleges kullancscsípésnek. Részletesen: Kullancsok által terjesztett betegségek
A kullancsok manapság már télen is „támadhatnak”, amint nulla fok fölé emelkedik a hőmérséklet, ami nem ritka.
Betegséget terjesztő szúnyogok
Magyarországon nagyjából 50 szúnyogfaj él, de rendszeresen jelennek meg új, úgynevezett inváziós fajok is. Az enyhébb teleknek köszönhetően olyan szúnyogfajok jelennek melyek alapvetően a trópusi éghajlathoz alkalmazkodtak. A csípőszúnyogok betegségek terjedésében és járványok kialakulásában játszanak szerepet.
Szezonálisan, tavasztól késő őszig elsősorban folyók és tavak mellett találkozhatunk szúnyogokkal. Hazánkban nagyjából 25 szúnyogfajnak van járványügyi és, közegészségügyi ártalma, amely az ellenük történő védekezést indokolttá teszi. Járványügyi szempontból a maláriát, valamint a nyugat-nílusi lázat terjesztő szúnyogoknak van jelentőségük. A szúnyogokról bővebben is olvashat.
Hazánkba nemrégiben bekerült inváziós szúnyogfajok
Ázsiai tigrisszúnyog ( Aedes albopictus ): Felismerni viszonylag könnyű az ázsiai tigrisszúnyogot, testszíne fekete, melyet hófehér, esetleg ezüst pikkelyekből álló foltok és csíkok fednek. Továbbá a tor hátsó oldalán lévő fehér csík segíthet az egyértelmű azonosításban.
Ember és állat vérét is egyaránt szívja, ezért az állatról emberre terjedő betegségek közvetítésében jelentős szerepe van. Bizonyítottan 22 féle vírus hordozója az ázsiai tigrisszúnyog. Jelentősebbek közé tartozik a dengue-láz, sárgaláz, nyugat-nílusi láz, Zika-vírus és a japán encephalitis vírus ami a leggyakoribb járványos encephalitis a világon. Kutyákra és macskákra nézve is komoly veszélyt jelent, mivel a vírusokon kívül fonalférgek terjesztésében játszik szerepet, amely bőr- és szívférgességet okoz.
Japán bozótszúnyog ( Aedes japonicus ): Testének alapszíne fekete, melyet világos és sötétbarna szőrök fednek. A tor háti oldalán öt aranysárga csík található, mintázata hasonlít a koreai szúnyog mintázatára. A potroh mindkét oldalán fehér pikkelyek foltokat, mintázatot alkotnak. A lábai feketék, amelyen fehér gyűrűk láthatóak.
A rovarok által közvetített vírusok közül képes a Nyugat-nílusi láz terjesztésére. Laboratóriumi vizsgálatok alapján kiderült, hogy az állat képes átadni a Japán encephalitis vírusát, a Chikungunya vírust, a Rift Valley-láz vírusát, a Sárgaláz vírusát és a Dengue vírusát is. A dengue-lázat „csonttörő láz”-nak is nevezik, mivel olyan erős fájdalmat okozhat, hogy a beteg úgy érzi, mintha eltörnének a csontjai.
Koreai szúnyog ( aedes koreicus ): A koreai szúnyog külső megjelenése nagyon hasonlít a japán bozótszúnyogéra, de a toron kirajzolódó mintázata és a lábakon található csíkok száma kissé eltérő. Egyrészt a tor közepén végighúzódó sárgás, vagy aranyszínű vonal mellett látható két másodlagos vonal a koreai szúnyog esetén rövidebb, míg a japán bozótszúnyog esetén hosszabb. Másrészt a koreai szúnyog leghátsó lábainak utolsó lábízén is található fehér csík, ami még kontrasztosabbá teszi a szúnyog megjelenését.
Eredetileg Ázsiából származó faj és potenciális terjesztője a japán agyvelőgyulladást (encephalitist) okozó vírusnak. Laboratóriumi kísérletek bizonyítják, hogy képes terjeszteni a kutyák szív- és bőrférgességéért felelős Dirofilaria immitis és Dirofilaria repens fonálférgeket. Európában és köztük hazánkban is komoly állategészségügyi kockázatot jelentenek.
