Magyarországon nagyjából 50 szúnyogfaj él, de rendszeresen jelennek meg új, úgynevezett inváziós fajok is. Az enyhébb teleknek köszönhetően olyan szúnyogfajok jelennek melyek alapvetően a trópusi éghajlathoz alkalmazkodtak. A csípőszúnyogok betegségek terjedésében és járványok kialakulásában játszanak szerepet. A szúnyogok általános ismerete és az ellenük való védekezés megismerése – lakossági szinten – is fontos az egyedszámok csökkentése érdekében.
Szúnyogok általános jellemzése
Hosszú lábú, hosszú szárnyú, karcsú testfelépítésű rovarok, teljes átalakulással fejlődnek. A lárva és a báb stádium vízben él, szerves törmelékkel, algákkal, baktériumokkal, egysejtűekkel táplálkozik. A lárva nem a vízből, hanem a légköri levegőből lélegzik – kivétel a mocsári szúnyog – mélyebb, hullámzásnak kitett vízben ritkán találni csípőszúnyog lárvákat. A hímek nem, kizárólag a nőstények szívnak vért, ami elengedhetetlen a peterakáshoz, de növényi nedveket ők is szívogatnak. A nőstény szúnyog a CO2-ot már csekély koncentrációban is érzékeli. Ez néhány illatkomponens és a hőmérséklet változás érzékelése vezeti az emberhez, állathoz. A nőstény imágók átlagos élettartama néhány hét, kivéve az imágó alakban telelő fajokat.
Hazai gyakori szúnyogfajok:
- Gyötrő szúnyog (Aedes vexans)
- Oldalfoltos szúnyog (Ochlerotatus sticticus)
- Balatoni szúnyog (Ochlerotatus annulipes)
- Erdei szúnyog (Ochlerotatus cantans)
- Mocsári szúnyog (Coquillettidia richiardii)
- Foltos szúnyog (Culex modestus)
- Vörös hátú szúnyog (Aedes cinereus)
- Aranyló szúnyog (Ochlerotatus caspius)
- Ázsiai Tigrisszúnyog ( Aedes Albopictus )
- Japán Bozótszúnyog ( Aedes Japonicus )
- Koreai Szúnyog ( Aedes Koreicus )
Szúnyogok elleni védekezés
Szabadban jellemzően kémiai szúnyog gyérítés történik hazánkban. Ezeket a szereket gépjárműről, vagy repülőgépről juttatják ki az érintett területekre. Létezik ugyan biológiai szúnyogirtás, de nálunk még nem terjedt el olyan szinten mint tőlünk nyugatra. Minden esetre elmondható, hogy lassan a kémiai szerek használat vissza fog szorulni idővel. A maláriát terjesztő és egyéb szúnyogok egészségügyi kártevőnek minősülnek, ezért az irtásukról gondoskodni kell. Mindez a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozó feladat.
A szúnyogok elleni védekezés közös érdek, ehhez mindenki hozzájárulhat. Saját házunk táján kis odafigyeléssel megakadályozhatjuk a szúnyogok szaporodását. Állóvizek, vízgyülemek, fedetlen víztárolók rendszeres ürítésével megakadályozható a kifejlett szúnyogok peterakási helyei. A lakásba történő bejutás szúnyoghálóval, a már bejutott példányokat légtérkezelő aeroszol palack használatával irthatjuk ki.
Szúnyogcsípés enyhítése
Nyaralás és kirándulások alkalmával érdemes felkészülni szúnyogriasztó készítménnyel. Szúrásukkal olyan anyagot juttatnak az emberi szervezetbe amely az immunrendszert védekezésre kényszeríti az idegen fehérje ellen. Így azonnali túlérzékenység jön létre ami erős viszketéssel jár. Tehát érdemes mindent megtenni annak érdekében, hogy minél kevesebb csípés érje testünket.
A szúnyogcsípés enyhítésére és a gyógyulás folyamatának felgyorsítására antihisztamin tartalmú krémeket használhatunk. Csökkenti a viszketést, ha a csípésre ecetes borogatást teszünk. A duzzanatot és a kellemetlen érzést is azonnal csillapítja. A viszketés egyik legjobb ellenszere az alkohol. Bekenve a sebet, először csípni fog, de utána megszünteti a viszketést, és egyben fertőtleníti is a csípést. Bármelyik módszert is próbáljuk ki, fontos, hogy előtte tisztítsuk le a bőrfelületet és óvakodjunk az elkaparástól.
Szúnyogok terjesztette betegségek
Szezonálisan, tavasztól késő őszig elsősorban folyók és tavak mellett találkozhatunk szúnyogokkal. Hazánkban nagyjából 25 szúnyogfajnak van járványügyi és, közegészségügyi ártalma, amely az ellenük történő védekezést indokolttá teszi. Járványügyi szempontból a maláriát, valamint a nyugat-nílusi lázat terjesztő szúnyogoknak van jelentőségük. Közegészségügyi ártalmuk elsősorban a szúnyogok nyálmirigye véralvadásgátló, értágító és viszketést kiváltó anyagokat tartalmaz. A nyál hatására a csípés helyén, bőrelváltozás (kiütés, gyulladás) észlelhető. A viszketést követő vakarózás felsebzi a bőrt és ennek hatására másodlagos, esetleg elgennyedő fertőzés keletkezhet. Nagy számban történő megjelenésük szabadban gátolja a munkavégzést, a pihenést, az ott tartózkodást, zárt térben pedig akadályozza a nyugodt alvást. Kiemelt jelentőségű üdülőterületeken előfordulásuk az idegenforgalmat is jelentős mértékben hátráltatja.
Foltosszárnyú maláriaszúnyog ( Anopheles maculipennis )
Elsősorban emlősök – főleg szarvasmarha és sertés – vérét kedveli, embert ritkábban támad (főleg tavasszal, az áttelelést követően). Peterakás vérszívást követően, egy alkalommal nagyjából 200 petét rak egyenként a víz felszínére, mozaikszerű alakzatban. Petéit főként álló, vagy alig mozgó vízbe helyezi. A kifejlett rovar tenyészőhelyétől 2 km. távolsága is elrepülhet, légmozgástól függően. Éjszaka repül és táplálkozik, szúrása szinte észrevehetetlen. Kedvelt tartózkodási helyei az istálló, sertésól, lakások sötét és nyirkos részei. A malária betegség kórokozója a szúnyog testében szaporodik. Hazánkban csak import, vagy reptéri malária esetek előfordulásával kell számolni.
Ázsiai tigrisszúnyog ( Aёdes albopictus )
Embereket és állatokat megbetegítő arbovírusok, filariózisok terjesztésével hozható kapcsolatba (Nyugat-nílusi láz, Dengue-láz, Zika-láz, Rift-völgyi láz, Japán encephalitis, St. Louis encephalitis, Chikungunya-láz,). Terjesztője a Dirofilaria immitis nevű féregnek, mely főként kutyákban okoz szívférgességet. Az elmúlt tíz évben világszerte számos országban jelent meg, a kiszáradás-rezisztens petéknek köszönhetően (jellemzően használt gumiabroncsokkal és szerencse-bambuszokkal). A terjedés sebessége a nemzetközi áruforgalom növekedésével arányosan nőtt. Európában is megjelent, pl. Olaszországban, Szlovákiában, Ausztriában.
Sárgalázszúnyog ( Aёdes aegypti )
Afrikai eredetű faj, az ázsiai tigrisszúnyoghoz hasonlóan invazív, elsősorban ember vért szív, szeret épületeken belül tartózkodni. Természetes és mesterséges vízgyülemek is lehetnek tenyészőhelyei (faodvak, kannák, vízgyűjtő edények, gumiabroncsok, virág kaspók, esőelvezető árkok, stb..), ház körüli előfordulás gyakori. Petéi jól viselik a hosszú ideig tartó kiszáradást. A sárgaláz, dengue-láz, chikungunya-láz, zika láz betegségek terjesztői.
Házi szúnyog ( Culex pipiens molestus )
A házi szúnyog zárt térben egész évben (télen is) tenyészik, szinte bármilyen vízgyülemben. A nőstény a víz felszínére helyezi el petéit, azok petetutajt alkotva úsznak a víz felszínén. Vérszívást követően 2-300 db. petét rak le – vérszívás nélkül is képes petét rakni, de ekkor jóval kevesebbet -. Tenyészőhelytől max. 0,5-1 km-re távolodik el. A ház körül él, zárt, sötét, huzatmentes helyeken tartózkodik, az embervért kedveli, főleg éjjel szív vért, csípése fájdalmas. A nyugat-nílusi láz és a dengue-láz terjedésében játszik szerepet.
Mocsári szúnyog ( Mansonia / Coquillettidia richiardii )
Nagyobb állóvizeink környékén és mocsaras területeken közönséges, tömegesen előforduló faj. Nagyobb termetű, sárgásbarna színű, tarka lábú szúnyog. Repülési távolsága a tenyészőhelytől 1-4 km. A nőstény a petéket a víz felszínéra rakja, kör alakzatban, tutajszerűen összeragasztva. A petékből kibújó lárvák fajsúlya nagyobb a vízénél, azonnal lesüllyednek a vízfenékre. Lárvájának életmódja minden más szúnyogfajétól eltér, a lárva és a báb nem jön a víz felszínére lélegezni, légcsövét vízi növények gyökeréhez rögzíti, belefúrja. Az embert agresszíven támadja. Főként alkonyatkor csíp, de fás-bokros, árnyékos helyeken még nappal is elviselhetetlen lehet fájdalmas csípése.
Európa mediterrán régióiban és kis gyakorisággal Magyarországon is a csípőszúnyogok a Dirofilaria repens nevű fonalféreg okozta betegség vektoraiként is szerepelhetnek.
Ez a féreg általában kutyákban okoz megbetegedést, a kutyából vért szívó szúnyog viheti át az ún. mikrofiláriákat az emberbe. Az ember a féreg fejlődésének „zsákutcája”, enyhébb bőr- vagy szemelváltozás alakulhat ki, nem halálos, műtétileg orvosolható. Ritkán fordul elő. A csípőszúnyogok a vektorai a Dirofilaria immitis nevű fonalféregnek is, mely a kutyák szívférgességét okozza, Magyarországon is emelkedő gyakorisággal. Az emberben ez a féreg sem tud ivaréretté válni, de a mikrofiláriák a tüdőben elakadhatnak differenciáldiagnosztikai nehézséget okozva (tüdő daganatos elváltozások).
