Hasznos rovarok

0
216
hasznos rovarok

Rengeteget lehet olvasni a rovarok kártételéről, a rendszeresen felbukkanó úgynevezett inváziós fajok megjelenéséről, valamint azok gazdasági kártételéről. Viszont a hasznos rovarok rendkívül fontos szerepéről keveset lehet tudni és hallani, pedig mindennapi életünkre komoly hatást gyakorolnak. Sokan nincsenek tisztában ennek jelentőségével, nem ismerik a hasznos rovarokat, főleg nem a védetteket.

Milyen hasznuk van a rovaroknak?

A méhek tömeges pusztulása, valamint a honos madárfajok eltűnése szinte minden országban komoly aggodalomra ad okot. Ebben az éghajlatváltozásnak is nagy szerepe van, de nem kizárólag emiatt kerülnek veszélybe a hasznos rovarok és más állatfajok. Az emberi tevékenység még ennél is nagyobb hatással van rájuk. Szakemberek főleg a monokultúra – hazánkban ez annyira nem jellemző – és a peszticidek – növényvédő szerek – kiterjedt alkalmazásában látják a legfőbb problémát.

Mindenki egyetért abban, hogy a biodiverzitás fenntartása, valamint a beporzó rovarok fennmaradása rendkívül fontos tényező ami az emberre is kihat. Akár egyetlen faj eltűnése is felboríthatja a kényes egyensúlyt. A biológiai sokféleség fenntartásához elengedhetetlen a virágokat beporzó rovarok és más állatok fennmaradása. Mindehhez szinte bárki hozzájárulhat kiskert tulajdonosok, gazdálkodók és a települési önkormányzatok egyaránt. Zöld területek, vadvirágos rétek kialakítása és gyarapítása a városoktól kezdve egészen a megművelt területek szélég megvalósítható.

A talaj, a növények, a hasznos rovarok és állatok kertünkbe csábítása visszaszorítja a kártevőket és “bio” oázissá változtatják kertünket, vegyszerek használata nélkül.

Hasznos rovarok kertünkbe csábítása

A hasznos rovarok és állatok kertünkbe csábításához, a számukra kedvező életfeltételeket, megfelelő körülményeket kell biztosítani. Növényektől, bokrotól, vadvirágoktól mentes sima füves területek erre a célra alkalmatlanok. Hasznos rovarok ilyen körülmények között nem fognak megtelepedni, a kártevő fajok viszont igen. Sőt, ezek a fajok mindinkább az ember közelébe húzódnak, ott különböző károkat okozva.

Az évelő növények, cserjék, vadvirágok lényegesen több élőhelyet és élelmet biztosítanak a hasznos rovarok számára. A kártevő rovarok visszaszorítása érdekében nem kizárólag a hasznos rovarok kertünkbe történő csábítása fontos. Madarakat és sünöket ugyanúgy érdemes segítségül hívni a kártevők elleni harcba. Mindehhez sövények telepítése, rőzse és lombkupacok megtartása lehet hasznos a kertben. A lombkupacok alatt rejtőző sünökre vigyázni kell amennyiben azt szeretné eltávolítani.

A megfelelő növényzeten kívül hasznunkra lehetnek más mesterséges szálláshelyek is. Jellemzően ilyenek a szárazon rakott kőfalak, valamint rovarhotel telepítése. Ezek mind vonzani fogják a méheket, dongókat, lepkéket és más hasznos rovarokat egyaránt. A biológiai egyensúly, a természetes összhang fenntartása csökkenti a kártevők számát, valamint ezáltal a növényvédő szerek alkalmazását.

Hasznos vagy kártékony?

Kártevőnek hívjuk azokat az élőlényeket, amelyek a mezőgazdaságban, erdőgazdaságban, növényállomány és faanyag károsítással csökkentik a hozamot, ezzel akár komoly gazdasági károkat okozva. A kertészeknek jelentős anyagi károkat okoznak például a levéltetvek, tripszek, takácsatkák, vagy a lepkék hernyói.

Egy ökológiailag egyensúlyban lévő kertben az állatfajok fele nem tartozik sem a hasznos, sem a kártevők közé. Ennek ellenére mindegyikük fontos feladatot lát el a biológiai egyensúly fenntartásában. Ezek közé tartoznak egyes szöcske és lepkefajok melyek viszonylag kevés kárt okoznak, viszont a virágos növénye beporzásában jelentős szerepük van. Számos madárfaj a lepkék hernyóival táplálkozik, így tartva fent az egyensúly ebben az értelemben is. Egyes hangyafajok szintén a lepkék hernyóival táplálkoznak.

Hasznos élőlények felismerése

A hasznos rovarok és más hasznos állatok felismerése és szerepük megismerése a kertekben segíteni fog a kártevők elleni védekezésben.

Széles laposacsa ( Libellula depressa )

A 4-5 cm hosszú potroha lapított. A hímeknél kékesszürke, oldalt sárga foltokkal pöttyözött, a nőstényé sárgásbarna színű. Négy szárnyuk hosszabb, mint amilyen széles és nyugalmi állapotban oldalra feszül. A szitakötők közé tartozó széles laposacsa kifejlett korában apró rovarokat pl.: szúnyogok, legyek.

A széles laposacsa a tiszta, ritkás növényzetű, iszapos fenekű tavakat kedveli. Ha a partról ágak, vagy növényi szárak nyúlnak a víztükör fölé, szívesen telepszik és ott a repülő rovarokra vadászik, megakadályozva ezzel akár egy szúnyoginváziót is.

Azúrkék légivadász ( Coenagrion puella )

Testhossza 3,5 cm, szárnyfesztávolsága 4-5 cm. A hímek színe világoskék, fekete patkó formájú mintázattal a második potrohszelvényen. A nőstények színe zöldes, a potroh felső része feketés. Párzás és peterakás vízi növényeken történik. A petékből 2-5 hét után fejlődnek ki a lárvák, amelyek a vízben telelnek át. Május elejétől augusztus végéig bújnak ki a kifejlett szitakötők.

Ahhoz, hogy a szép azúrkék légivadászt tartósan betelepítsük kertünkbe előnyös, ha van egy hal nélküli, növényekben gazdag tavunk. Változatos vízi növényeket telepítsen, válasszon néhány magasabb növényt is. Ez megfelelő leshely lehet, amikor a szitakötő szúnyogokra és más kisebb rovarokra vadászik.

Zöld lombszöcske ( Tettigonia viridissima )

zöld lombszöcske3-4 cm hosszú teste világoszöld, hátán gyakran barnás színezetű. Nyugalmi állapotban a testére simuló szárnyai túlnyúlnak a potrohán. A nőstény potroha erős, szabályszerűen görbe tojócsőbe végződik. Hosszú szárnyai ellenére a szöcske csak rövid távot tesz meg repülve. A zöld lombszöcske éjjel és nappal is aktív. A nyár végi párzási időszakban déltől éjfélig ciripel. Párosodás után a nőstény 70-100 petét rak a talajra.

A zöld lombszöcskének magas fűre, cserjékre és fákra van szüksége vadászterületként és menedéknek. Kisebb rovarokkal, hernyókkal és légylárvákkal táplálkozik. A frissen kikelt lárvák szívesen fogyasztanak levéltetveket, így nagyon hasznos kertlakók.

Közönséges fülbemászó ( Forficula auricularia )

Vörösbarna teste körülbelül 4 cm hosszú, a szárnyai erősen megrövidültek és csak korlátozott mértékben alkalmasak a repülésre. Jellemző a fogókészülékké módosult fartoldalék a potroh végén. A fülbemászó éjjel aktív, fénykerülő rovar. Nedves, meleg környezetben érzi jól magát. Gyakran tartózkodik kövek, deszkák alatt, falrepedésekben, vagy avarkupacokban. A nőstény ősszel és télen rakja le petéit a fák kérgére, vagy földben levő üregekben.

A nőstényeknek fejlett utódgondozási ösztöne van. A petéket lerakásuk után őrzi és megvédi az ellenségektől. Rendszeres forgatással és nyalogatással óvja meg a petéket a kiszáradástól. A kertben lévő nagy, lapos kövek vagy farakások nyújthatnak neki szálláshelyet. Mivel levéltetveket és hernyókat is fogyaszt, a kertészek körében hasznos állatnak számít.

Hétpettyes katicabogár ( Coccinella septempunctata )

5-8 mm teste majdnem félgömb alakú. Feje és az előtor majdnem fekete, fehér foltokkal. A kemény szárnyfedők színe narancstól a mélyvörösig terjedhet és hét fekete pötty van rajtuk. A lárvát és a bogarat ott találhatjuk meg ahol a kedvenc táplálékuk is van, a levéltetvek közelében. A kifejlett bogarak a kövek alatti talajon az avarban, vagy a kert szélén lévő növények között, csoportosan telelnek át.

Veszély esetén halottnak tetteti magát, lepottyan és nem mozdul. Ugyanez a reflex figyelhető meg amikor kézbe vesszük. Azért, hogy a katicabogarat kertünkben tartsuk hagyjunk meg néhány elvadult sarkot, ahol főleg csalán nő. Ősszel a sövény alatt ne takarítsunk ki túl alaposan. A katicabogár lárvája fejlődése során 400 levéltetvet is elfogyaszthat, kifejlett állapotában pedig napi 200-at.

Ragyás futrinka ( Carabus cancellatus )

Teste nagyjából 3 cm hosszú, felül rezes-bronzos színű, hasa fekete. Lábai feketék, de a combjai javarészt vörösek. Szárnyfedőin felváltva ép és szakadozott bordák futnak. Ragadozó életmódot folytató futóbogár erdőkben, mezőkön honos, de kertekben is előfordulhat. Éjszaka vadászik.

Miután megragadta az áldozatát, annak szöveteibe roncsoló hatású emésztőnedvet fecskendez, még mielőtt elfogyasztaná. A ragyás futrinka cserebogárpajorra, hernyókra, csigákra vadászik és több zsákmányt ejt mint amit el tud fogyasztani. Hogy a kertben tartsuk, a zöldségkert szélén alakítsunk ki egy menedéket nyújtó védőzónát nagy lapos kövekkel, farönkökkel vagy farakással.

ElőzőSzúnyogok
KövetkezőVegyszermentes ágyi poloska irtás