A vöröstorú feketehangya (Lasius emarginatus) életmódja hasonló más hangyafajokéhoz. Általában a talajban élnek, kisebb kolóniákban. Itt építik fészküket, amelyet kis méretű járatok és kamrák alkotnak. A fészekben tárolják a táplálékot és gondozzák a tojásokat, lárva állapotban lévőket és az imágókat. Az étrendjük változatos lehet, beleértve a rovarokat, a mézet, az édes nedveket, valamint más növényi és állati eredetű anyagokat is. Gyakran megtalálhatók olyan helyeken, ahol édességek vagy más élelmiszerek könnyen hozzáférhetők.
Vöröstorú feketehangya megjelenése
A vöröstorú feketehangya (Lasius emarginatus) egy kis, általában fekete színű hangya, amelynek munkásai 3-5 milliméter hosszúságúak. A munkások feketék lehetnek, de a torukon vörös vagy vörösesbarna színű is lehet. A munkások testének alakja általában egyenletes és karcsú. A fejük körül általában antennák helyezkednek el. A kolóniák általában egy királynőből, munkásokból és hímekből állnak. A királynő – 9 mm nagyságú – a kolónia fő szaporodó egyede, míg a munkások a kolónia mindenféle feladatát ellátják, mint például a táplálékgyűjtést, a fészek karbantartását és a fiatalok gondozását. A hímek általában a szaporodási időszakban jelennek meg, hogy megtermékenyítsék az új királynőket, és a kolónia új helyre költözését segítsék elő.
Élőhelye – Származása
Elterjedési területe Európában található. Azon belül is számos országban megtalálható, például az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban, Spanyolországban, Olaszországban és más európai országokban is. Általában a nedvesebb élőhelyeket kedvelik, mint például erdőket, ligeteket, réteket, mezőket és kerteket. A talajban építik fészkeiket, de előfordulhatnak más helyeken is, például faodvakban vagy kövek alatt. Melegkedvelő faj, hazánkban való elterjedése valószínűleg az enyhe teleknek is köszönhető.
Szaporodása
A vöröstorú feketehangyák (Lasius emarginatus) szaporodása hasonló más hangyafajokhoz. A kolóniák általában egyetlen királynőből, munkásokból és hímekből állnak. A kolónia királynője felelős a tojások lerakásáért. Általában egyetlen királynő él a kolóniában, és a szaporodási időszakban nagy mennyiségű petét rak le. A királynő által lerakott petékből kikelnek a lárva állapotban lévő hangyák. Ezeket általában a munkások gondozzák és táplálják. A lárva állapotból kikelő hangyák fokozatosan fejlődnek ki.
A szaporodási időszakban – amikor az időjárás megfelelő – a kolónia hímeket is termel, akik a királynők megtermékenyítéséért felelnek. A hímek mellett a kolónia új királynőket is létrehozhat, akik az új kolóniák alapjait hozzák létre. A szaporodási időszakban a fiatal hímek és királynők a kolóniából kirepülnek, hogy párosodjanak. Ezután az új királynők megpróbálnak új kolóniát alapítani. A vöröstorú feketehangya kolóniák mérete változó lehet attól függően, hogy az adott területen milyen körülmények uralkodnak. Általában egy kolónia lehet néhány száz egyedtől egészen több ezer egyedig is terjedő.
Hasznos vagy kártékony hangyafaj?
Ez a hangyafaj a hasznos fajok közés sorolható, mint általában a hangyák. Jelentős kártétele inkább csak a lóhangyáknak van. A vöröstorú feketehangyák (Lasius emarginatus) és általában a hangyák számos hasznot hoznak az ökoszisztémába és az emberi környezetbe.
Talajlazítás: A hangyák aktív mozgása és ásása a talajban segíti a talajstruktúra javítását és a levegő, víz és tápanyagok mozgását a talajban. Ez elősegíti a növények gyökereinek növekedését és a talaj tápanyagellátását. A hangyák által létrehozott járatok és kamrák segíthetnek a talaj keringésében és a talaj összetételének kiegyensúlyozásában.
Rovarirtás: A vöröstorú feketehangyák és más hangyafajok sok más rovart is fogyasztanak, például levéltetveket és más kártevőket. Ezáltal hozzájárulnak a kártevők számának csökkentéséhez, ami segíthet megelőzni a növények károsodását.
Tápláléklánc: A hangyák fontos szerepet játszanak a táplálékláncban, mivel maguk is táplálékot jelentenek más állatoknak, például madaraknak, gyíkoknak és emlősöknek.
Komposztálás: A hangyák hordalékukkal és elhalt rovarokkal hozzájárulnak a komposztálási folyamatokhoz a természetben, ami hozzájárul a szerves anyagok lebontásához és visszaáramlásához a talajba.
