Az emberi rühatka (endoparazita) a test belsejében élő ízeltlábú. A bőr felső szarurétegében élősködik, ahol a külső levegőhöz könnyen hozzáfér. Nőknél az emlőbimbó környékén, férfiakon a hímvesszőn és herezacskón, csecsemőkön a tenyéren és talpon is megtelepedhet, valamint szaporodhat. Hogyan terjed a rühesség? Hogyan tudjuk egyáltalán felismerni, beazonosítani a rühatkát és hogyan szabadulhatunk meg tőle?
Rühatka ( Sarcoptes scabiei )
A rühatka egy 0.3 mm nagyságú, szabad szemmel alig látható pókidomú. A nőstény petéit a bőr szarurétegébe fúrt járatokban helyezi el. Petéből a lárva egy hét elteltével kel ki. A hímek egy, a nőstények két vedlés után válnak ivaréretté ( 4-6 hét ). Szaporodása kezdetben igen gyors, azonban a szervezet által termelt ellenanyagok a szaporodás ütemét kis idő múlva lecsökkentik.
A hámsejtekkel táplálkozó rühatka a fizikai és kémiai behatások iránt igen érzékeny. A bőrről lekerülve száraz levegőn 1-2 napig marad életben. Egygazdás parazita, kizárólag az emberen él, idegen gazdán csak átmenetileg tartózkodik. Az állatokon előforduló, az emberen élősködőhöz igen hasonló rühatkák az embert viszont csak kivételes esetben fertőzik meg.
A lárvák és az ivarérett nőstények a bőr hámjában a szaruréteg határán, a felülettel párhuzamosan haladó járatokat készítenek. A hímek inkább a bőr felszínének mélyedéseiben húzódnak meg. Leginkább azon a testrészeken telepszik meg, ahol a bőr szarurétege vékony és kevés a szőrtüsző.
Rühesség felismerése
A fertőzés általában 10-30 napos lappangási idő után észlelhető. Kezdetben szinte az egyetlen tünete a viszketés, amely gyakran rohamszerű. Főként lefekvés után, vagy éjjel az ágymelegben jelentkezik és heves vakarózást vált ki. A viszketést a rühatka mozgása csak kis mértékben okozza, inkább az atka váladékának és ürülékének hatására kiváltott allergiás reakció következménye. Ennek köszönhetően a fertőzött személy testszerte vakarózhat, olyan helyen is, ahol atkajáratok nincsenek.
A járatokból a rühatka, vagy petéje tűvel emelhető ki, amely mikroszkóppal azonosítható. Egyes esetekben a bőrben lévő atkajáratok festéssel is kimutathatók.
Rühesség kezelése
A bőrben élősködő rühatkák csak atkaölő tulajdonságú hatóanyaggal ( benzil-benzoát ) pusztíthatók el. Az allergiás tünetek enyhítése mellett az igen gyakran jelentkező másodlagos bőrgyulladás is bőrgyógyász szakorvos közreműködését igényli. A fertőzött személy kezelésével egyidőben az általa használt textíliák hatásos atkamentesítéséről is gondoskodni kell. Erre a magas hőmérséklet mint mosás, kifőzés kiválóan alkalmas.
A fertőzött személy kezelése bőrgyógyász szakorvos feladata
@drtamasibela A #rühesség nagyon gyakori és nagyon fertőző #bőrbetegség Kínzó viszketéssel és bőrkiütéssel jelentkezik, és lehet nemi úton terjedő is! #scabies #bőrgyógyász #tiktokeducation #drtamasibela #nemszekszidehasznos ♬ eredeti hang – Dr. Tamási Béla | bőrgyógyász
A rühesség terjedése
Ezen túlmenően rendkívül fontos annak megállapítása, hogy a rühes személy a rühességet kitől kaphatta meg, valamint kinek adhatta tovább. Ugyanis akitől kapta attól ő, vagy más újra megkaphatja, és akinek továbbadta, attól is visszakaphatja ( pingpong effektus ). Ezért a rühes személy környezetének mielőbbi vizsgálata és szükség esetén valamennyi fertőzött személy egyidejű kezelése a megelőzés legfontosabb lehetősége.
Első ránézésre, illetve a tünetek alapján ákár rovarcsípést is feltételezhet a szenvedő alany. Az éjszakai viszketés sok esetben megtévesztő lehet.
