A vándorpatkány az egész világon elterjedt faj, ott ahol megjelent szinte teljesen kiszorította a házi patkányt. Csatornákban, pincékben, ólakban, telepeken fészkeli be magát az épületek alatt. Mérete a házi patkányénál szemmel láthatóan is nagyobb, testtömege 250-600 gramm, testhossza 20-28 cm, farokhossza 17-23 cm. Szőrzetének színe a barnától a sárgásszürkéig terjed de előfordulnak majdnem fekete színű egyedek is. Orra tompább, füle rövidebb mint a házi patkányé.
Még több a rágcsálókról
Erősen kötődnek a megszokott útvonalaikhoz és a fészkükhöz, amiket szagjelzéseikkel ellátnak így jelezvén más patkányoknak, hogy a terület már foglalt. Ezen járatokat nagyjából fél méter mélyen készítik. Patkányjáratok több szabadba nyíló, valamint az épületek belsejébe vezető nyílásokból állnak, a fészek így legalább 3-4 menekülési útvonallal ellátott.
A vándorpatkány táplálkozása
A vándorpatkány rendkívül intelligens, kihelyezett méregből nem eszik ha megérzi az ember szagát vagy társa elpusztult a méregtől. Késleltetett hatású irtószer alkalmazása szükséges a teljes populáció kiirtásához, egyéb megoldások pl. csapdák, többnyire hatástalanok ellene. Széles körben elterjedt, sokat használt irtószerek esetében rezisztencia alakult ki, emiatt szintén hatástalanok a patkányirtás tekintetében. Nagyvárosokban a csatornahálózatok rettegett lakói, sok esetben úgy tartják több patkány él ezen csatornarendszerekben mint ahány ember él a városban. A vándorpatkány jól szervezett közösségben él, a családon belül erős hierarchia alakult ki és a domináns egyedek gyakran harcolnak egymással a rangsorban elfoglalt helyekért.
Táplálékot a szürkület beállta után kezdenek keresni kiterjedt patkányjárataikon keresztül, ami több búvóhelyet valamint élelemraktárat is magában foglalhat. Zavartalan körülmények között, megfelelő mennyiségű élelem birtokában a populáció egész nagyra duzzadhat. Túlszaporulat vagy a körülmények kedvezőtlen változása esetén tovább vándorol. Élelem tekintetében a magas nedvességtartalmú hulladékokból összehordott táplálékot kedveli ( növények, magvak. rovarok, bogarak ). Növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyasztanak, ide tartoznak az elhullott állatok maradványai is.
Lényegében mindenevő folyamatosan táplálkozni és rágnia kell. Szinte mindent megrágnak de ez nem azt jelenti, hogy mindent meg is esznek. Fogaik állandó növésben vannak, ebből is adódik a folyamatos rágáskényszerük. Szükség esetén képesek igen nagy területet bejárni, élelemszerzés céljából. Az egerekkel ellentétben a patkányoknak sokkal több folyadékra van szükségük, amennyiben nem jutnak magas nedvességtartalmú élelmiszerhez úgy vízre van szükségük. Élelem és folyadék nélkül néhány napon belül elpusztul, ennek elkerülése végett a patkányok egymást is felfalják. Napi táplálékszükséglete átlagosan 50-100 gramm.
A vándorpatkány szaporodása
Nagyon korán 8 hetes korukban válnak ivaréretté, meglehetősen szapora állatfaj. Vemhességi ideje 21-23 nap. Utódok száma 1-23, átlagosan 9-10. Évente 6-8 alkalommal szaporodik. Az újszülöttek szemei zárva vannak, csak a második- harmadik hét környékén nyílnak ki. A vándorpatkány 3 évig is elél, de többségük sokkal előbb elpusztul. A vándorpatkány gyorsan fut, jól mászik és egyensúlyoz illetve nagy távolságra is képes ugrani. A vándorpatkány mélyebben fekvő és szennyezettebb helyeket kedveli ( szennyvíz és csatornahálózatok ) mint a házi patkány, tolerancia képessége alacsonyabb a házi patkányénál.
A vándorpatkány fészkelése
Fészküket lehetőleg úgy alakítják ki, hogy táplálkozási helyükhöz minél közelebb legyen.
Főleg éjjel aktívak, amikor táplálékot keresnek. Ember által épített környezetben fordulnak elő ( lakóépületekben, raktárakban, üzemcsarnokokban, kikötőkben, pályaudvarokon, állattartó telepeken, csatornahálózatban, hulladékfeldolgozó telepeken ). Patkányfészek a szabadban nagyjából fél méter mélyen található a föld alatt.
Vándorpatkány megjelenése
