A házi patkány Indiából származik eredetileg. Feltehetően a XI. században került hajókon Európába. A rettegett pestisjárvány terjesztésében volt jelentős szerepük. Magyarországi megjelenésük időpontja nem ismert, de az bizonyos, hogy a vándorpatkány napjainkra már szinte teljesen kiszorította. Kisebb-nagyobb csoportokban él amit egy domináns hím vezet. Szaporodása március-november közé tehető – évente 3-5 alkalommal – 6-8 utód születése az átlag.
Még több a rágcsálókról
A házi patkány megjelenése
Testhossza 15-23 cm a farka ennél valamivel hosszabb 17-25 cm, testtömege 150-200 gramm. Lábai, fülei, orra rózsaszínűek, bőre vékony. Testalkata vékonyabb, gyengébb a vándorpatkányénál. Szőrzete csekély ami szürkésbarna vagy szürkés fekete színű, hasán világosabb. Az esti és a reggeli szürkület idején aktívak általában, de előfordul, hogy a nap más időszakában is tevékenykedik néhány példány. Létszámukat tekintve 20-50 tagot számláló csoportokban élnek. Magányosan nagyon ritkán fordulnak elő.
A házi patkány fészkelése és táplálkozása
Jellegzetes járatokat készítenek a házon belül és kívül amiket szaganyaggal jelölnek meg. Így adva tudtára más patkányok számára, hogy a terület már foglalt. Ezen járatokat képesek kialakítani szinte bármin keresztül, még a betonon is átrágják magukat ha szükséges. Fészküket a padláson gerendák közé vagy földmélyedésekben alakítják ki. Növényi anyagokból, papírból, szövet vagy szigetelőanyagokból. Élelem tekintetében a magvakat, különféle terményeket részesítik előnyben de lényegében mindenevők. Bogarakkal és rovarokkal is táplálkoznak fehérje igényük kielégítése céljából.
Rendkívül okos, találékony állat, járványügyi szempontból viszont veszélyesebb mint a vándorpatkány mivel testén több kórokozó és bolha telepszik meg. A területükre bekerült új dolgokkal kapcsolatosan bizalmatlanok, a csapdák kihelyezése így sok esetben nem jár eredménnyel. Éjszakai állat lévén napközben csak akkor találkozhatunk velük ha nagyobb populációról van szó, esetleg valami vagy valaki megzavarja őket.
