Nyugati levéllábú poloska (Leptoglossus occidentalis)

0
18
Nyugati levéllábú poloska

A levéllábú poloska ősszel téli szállás után kutatva nagy számban száll be a lakásokba. Ennek azonban nincs jelentősége mivel a faj teljesen ártalmatlan.

Megjelenése

Átlagos testhossza 15-20 milliméter, a hímek kisebbek mint a nőstények. Röpképes, a levegőben zümmögő hangot hallat. Levélszerű rajzolatok a hátsó lábakon és fekete-fehéren mintázott potrohsáv.

Elterjedése

Ez a poloska eredetileg csak Észak-Amerika nyugati részén Kanadától Mexikóig fordult elő. Az 1950-es évektől az Amerikai Egyesült Államok keleti részét is meghódította és 1999-ben elérte Európát. A lárvák kezdetben erdei fenyők, duglászfenyők vagy más tűlevelűek leveleinek nedvével táplálkoznak. Amikor a fákon kifejlődtek a magok, akkor annak az olaját szívják ki. A vetőmag kinyerésével foglalkozó faiskolákban a poloska termésveszteséghez vezethet anélkül, hogy még a fákat károsítaná.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Agrio (@agriohu) által megosztott bejegyzés

Főbb jellemzők

Ősszel a házak falán és a házak belsejében is gyakori vendég. A nőstény a petéit kis csoportokban helyezi a gazdanövények tűire vagy levélnyelére. A nimfák tavasszal kelnek ki. A nimfák 5 fejlődési stádiumon mennek keresztül. Az Egyesült Államokban a fajnak évente egy, Dél-Európában kettő, a trópusi Mexikóban pedig három nemzedéke van. Előfordulási területének északi részein szeptemberben kezd telelőhelyet keresni. Védett résekben tölti a telet; kellemetlenné válhat a kiterjedt tűlevelű erdőkkel borított területeken, mivel néha jelentős számban kerül a házakba.

Nyugati levéllábú poloska elleni védekezés

A lakásba való bejutás megakadályozása a legfontosabb. Pontosan illeszkedő, szakadás mentes rovarháló felszerelése a célszerű erre a feladatra. A már bejutott példányokat érdemes minél hamarabb begyűjteni. Folyékony irtószerek használata értelmetlen, tartós hatásuk nincs. Magunkat mérgeznénk, ha egyesével fújkálnánk őket. A házilag készített riasztószerek sem oldják meg tartósan a problémát, sőt. Sokkal több kellemetlenséget okozhatunk velük saját magunknak, ráadásul a melegre nyomuló poloskáknak sem állja útját. Az őszi időszakban a fizikai módszerek és a rendszeres poloskavizit a leghatékonyabb ellenük.

ElőzőLégyölő pókszázlábú (Scutigera coleoptrata)